A vállalatok többsége munkabiztonsági célként ma is a munkabalesetek számának csökkentését fogalmazza meg. Ez első olvasatra logikusnak tűnik. Közelebbről megvizsgálva azonban ugyanaz a gondolkodási hiba húzódik meg mögötte, mintha valaki olimpiai bajnok szeretne lenni úszásban, és ezért minden reggel az aranyérmet tűzné ki napi célul.
Hogyan hat a különböző generációkra az infokommunikációs túlterhelés, és miért lett jelentős munkahelyi veszélyforrás? Az állandó online jelenlét, a munkavégzésből is adódó, egyúttal a saját eszközeinkkel is megnövelt digitális terhelés mértékét, a túlzott használat munkahelyi ártalmait és azok megelőzésének lehetőségét jelölte ki fő témájává a közelmúltban zajlott Védőháló 2026 Munkavédelmi Konferencia.
Az ILO jelentése szerint évente több mint 840 ezer haláleset és közel 45 millió elvesztett egészségben eltöltött életév (DALY) köthető a munkával összefüggő pszichoszociális kockázatokhoz. A hosszú munkaidő, a munkahelyi bizonytalanság, a zaklatás és a túlzott munkaterhelés nemcsak a dolgozók mentális egészségét veszélyezteti, hanem jelentős gazdasági károkat is okoz.