Egy Linkedin posztból indult el egy kommentfolyam, majd Jobangel nálunk, a HR Portálon fejtette ki a véleményét a munkahelyi zaklatás, megfélemlítés kezeléséről. Felvetődött a HR felelőssége és az is, hogy ki és miért nem mer nekimenni a munkahelyi közösséget megmérgező vezetőnek. Dr. Michelberger Beáta ügyvéd jogi szempontból ad útravalót. Egy sor eszköz létezik, aminek finomhangolásával kezelni lehet a „számokat hozó”, de a csapatát lelkileg nyomorító managereket.
A WHO adatai szerint világszerte évente tizenkétmilliárd munkanap veszik kárba a depresszió és a szorongás következtében, a Gallup 2022-es jelentése szerint pedig az európai munkavállalók 39 százaléka tapasztal stresszt, a munkahelyük iránti elkötelezettségük pedig mindössze 14 százalék. Ennek ellenére a munkavállalói pszichés jóllét csak az utóbbi években kapott nagyobb figyelmet, holott több, mint egy évtizede kötelező a pszichoszociális kockázatfelmérés. A Budai Egészségközpont szakértői, Dr. Nagy-László Nóra, vállalat-egészségügyi divízióvezető és Stoll Dániel, klinikai szakpszichológus segítségével többet is megtudhatunk a pszichoszociális rizikókról, a felmérés jogszabályi hátteréről, a stressz és egészség kapcsolatáról, valamint a munkaadók számára így nyerhető hasznos információkról.
Az ellenőrzött vállalkozások többsége betartotta az előírásokat és munkabalesetből sem volt több a megszokottnál idén nyáron. Bár még mindig vannak extrém esetek, de összességében a munkáltatók betartják a munkavállalókat érintő és a megelőzést szolgáló előírásokat. Az edukációra a számok alapján továbbra is szükség van – derül ki a Technológiai és Ipari Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztály statisztikáiból.